Babarc község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Baranya megye
Kistérség: Mohácsi kistérség
Lakosság: 811 fő
Terület: 18.85 km²
Népsűrűség: 43,02 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 69

Fekvése

Baranya megye keleti felén fekszik a település, a Borza patak völgyében, tíz kilométerre a Dunától. Legmagasabb pontja. Salamon-hegy (224 m).

Története

Az első emberi tevékenységre a területen kora őskori leletek utalnak. Fontos újkőkori kerámialeletekre, avar és római sírokra is bukkantak a környéken. A falut elsőként 1015-ben említik a pécsváradi apátság alapítólevelében; az apátság kapta adományként. 1408-ban már vásártartási joggal rendelkezett.

A török hódoltság alatt fokozatosan elnéptelenedett. 1602-ben már újra lakott, ekkor épült katolikus temploma. A század végén 10 család lakja, már kálvinista vallásúak; ők 1712-ig a katolikus templomot használták, majd építettek maguknak újat.

1704-ben a rácok feldúlták és felgyújtották a falut. A 18. század első felében sok német bevándorló érkezett a faluba, 318 család, melynek kb. a fele hamarosan továbbvándorolt. A falu ebben az időben két utcából állt, a magyar és a sváb utcából.

A II. József által elrendelt népszámlálás adatai alapján a községben 180 család, összesen 1059 fő lakott, fából és agyagból épült házakban. Nagy részük szőlőműveléssel, állattartással, majd földműveléssel foglalkozott.

Babarc 1836-ban jegyzőség lett. 1926-ban 1456 lakosa volt.

A II. világháború után a németeket kitelepítették, helyükre felvidéki magyar telepesek érkeztek.

Nevezetességei

Református templom
Római katolikus templom
Parasztházak
Szent Flórián-szobor

Testvértelepülések

Hart bei Graz (Ausztria)
Willingshausen-Loshausen (Németország)

Következő községek

További községek